11. Közoktatási Konferencia

2018. 2. 24.

Az idei Közoktatási Konferencia Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóban került megszervezésre. A több mint száz éve létező intézménynek meghatározó szerepe, komoly feladata volt és van, amely közül a legfontosabb a magyarságösszetartása.

Az egynapos továbbképzés témája alapján az elhangzott előadások a lehetőségeket és a módszereket járták körül, amelyek motiválhatják diákjainkat a tanulásban. Nem új a téma, mégis gyakran felmerül az okatás-nevelés során, és sosem lehet kimeríteni a róla való kommunikációt. Vajon mit is jelent jó pedagógusnak lenni, érdeklődő tanulókkal szembenézni a tanórákon?

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének és a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács munkájának összefoglalója motivációként hatott dr. Vass Vilmos előadóra, aki ugyanis A motiváció új értelmezése címmel tartott előadást. A közösség ereje óriási, és mi, a vajdasági magyar kisebbség ezt be is bizonyítjuk a felsorolt számtalan rendezvénnyel.

Dr. Vass Vilmos szerint a motiváció egész életünkben érint bennünket, minden korosztályt, minden szakmát. Miért is fontos ez a számunkra, teszi fel akérdést, és vezet is el bennünket a válaszig. Miután az információszerzésen túljutunk, szelektálunk, majd beépítjük a fejünkbe, vagyis konstruálunk, és kezdjük azt felhasználni. Mindezen végighaladni olykor nehézséggel jár, és akkor kell az a belső emberi ösztönzés, amely a célhoz vezethet bennünket. Ehhez kell a motiváció. Önmagunk motiválása. Magáért az elért sikerért kell küzdeni, örülni, külső ösztönzés nélkül. És ez a hogyan kérdésre felel, miszerint akarattal, hozzáállással, alázattal odajuthatunk, amerre indultunk, vagyis megvalósíthatjuk célunkat.

Dr. Kozma-Vízkeleti Dániel a tanulásról beszélt nekünk, értékként való előfordulásáról a családokban, más közösségekben. Mi tehetünk legfőképpen életünk, utunk kiválasztásáról. Pedagógusként hozzájárulunk a tanulók fejlődéséhez. De óriási változáson megy keresztül az oktatás. Képtelenek vagyunk azt az ingergezdagságot produkálni, amelyet elvárnak a gyerekek. Változások következtek be az életmódban, szülők és pedagógusok tekintélyvesztéséről beszélhetünk, ismeretszerzési formák kicserélődése történt, technikai eszközök bekapcsolása, a használható tudás tartalma, annak megszerzése változott, a mintaadó személyek inkább hírhedtek, az orientációs pontok sokfélék és bizonytalanok lettek, a rituálék kiüresedtek, eltűntek. A családi mintát otthonról hozzuk, és visszük tovább, még akkor is, ha épp az ellenkezőjére törekszünk. Tehát óvatosan, akár pedagógusként, akár szülőként vagyunk jelen a gyermek életében, a legjobb a személyes példa, és az a leghatásosabb is.

Dr. Forgács Attila Az evés lélektana című előadása rávilágított arra, hogy a legtöbb dolog a fejben dől el, még ha éppen a hasról is van szó. Az ember ugyanis gondolkodik az ételről. És az agondolat, amelyet gondolunk az adott ennivalóról, befolyásolbennünket. Hatnak ránk a külső üzenetek, hogy mit eszik más, hogy a média hogyan közvetíti. A gondolaton kívül még emóciók is vannak az ízek mögött. Az ételbotrányok, az evés szekták kialakulása arra mutatnak, hogy igenis fontos, akuális, és mindenkit érintő dologrólvan szó. És mint kiderült, nem a minőség, az ár stb. a fontos, hanem hogy mit gondolunk, érzünk azzal az étellel kapcsolatban, ezért is beszélhetünk az evés lélektanáról.

Dr. Oláh Tibor A  vita szerepe az oktatási gyakorlatban című előadása rámutatott arra, hogy a vita igenis kell a tanításban! A közoktatásban tanítani kell, és alkalmazni az órákon, nem csak a magyarórákon, hanem más tantárgyakon belül is mint módszert. Kivételes képességű gyerekeknek való. Ugyanis a vita nem veszekedés, nem vitatkozás, hanem egy érvelési módszer, szövegforma.

A konferencián az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője a tematikus hetek megvalósulásáról számolt be a magyarországi oktatásban. Elmondta, hogy nő az érdeklődés mind az iskolák, tanárok és tanulók részéről is.

A 11. Közoktatási Konferenciát a zombori megyeházán zárta a hallgatóság, ahol Pribilla Attila helytörténeti előadása során hallhattunk a város nevezetességeiről. A résztvevők megtekinthették a Megyeházát, a zentai csata 28 m2-es festményét, majd körsétára indultak a belvárosba, Kiss Ernő szobrát, Laza Kostić szobrát láthatták.

A zimankós téli nap a vajdasági magyar pedagógusok számára feltöltődést, sok új szakmai ismeretet, baráti kapcsolatot hozott. Az új helyszín, a zombori Magyar Polgári Kaszinó jó választásnak bizonyult, melyre a Nyugat-bácskai pedagógusok tömegesen érkeztek.

Tartalmas együttlétben volt részünk!

Képek:

 

olvasd...