BESZÁMOLÓ AZ EGYESÜLET MUNKÁJÁRÓL

   Egyesületünk 1993. október 6-án tartotta első alakuló közgyűlését a Tanítóképző épületében. Második összejövetelünkön, melyet a Népkör emeleti termében tartottunk 1994. május 19-én, elnökséget és szakcsoport-vezetőséget is választottunk.
A bejegyzés 1995. szeptember 5-i dátummal történt és azóta pecséttel és alapszabályzattal rendelkezünk.
Közgyűlést tartottunk 1995. és 1996. januárjában, amelyen sikeres továbbképzést is szerveztünk egyes szakcsoportoknak. 1997. folyamán Újvidéken volt közgyűlés, amelyen elfogadtuk, hogy Nyári Akadémiát szervezünk Szabadkán. 1998-ban Újvidéken két sikertelen összejövetele volt a Pedagógusszövetségnek – az Alapszabályzattal kapcsolatban nem tudtunk közös határozatokat elfogadni, így együttmüködésünk a lehető legkisebb információcserére zsugorodott, ami sajnos nem szolgálja a vajdasági magyar pedagógusok érdekeit. 1999. január 23-án tisztújító közgyűlést tartottunk Szabadkán. Az akkor megválasztott elnökség tagjai:

     Király Veronka, elnök
Szabó Magda, alelnök
Fehérvári Magda, alelnök
Szalai Attila, elnökségi tag
Takács Etelka, elnökségi tag
Kucsera Géza, elnökségi tag
Sziveri Rezső, elnökségi tag
Dánielfi Ildikó, elnökségi tag
De Negri Ibolya, elnökségi tag

   A mai közgyűlés fő feladata az évi terv megvitatása a tagsággal.

Eddigi tevékenységeinkről:

     1.) Pedagógustovábbképzést 1997-ig a közgyűléssel egybekötve tartottunk minden szakcsoportnak közösen és témák szerint külön-külön. Úgyszintén a tavaszi szünetben és szeptember ill. október folyamán szerveztünk továbbképzést. 1997. óta ez a Nyári Akadémiával bővült, ahol a továbbképzés egy hétig tart. Legtöbbször a tanítók, magyar-, matematika- és történelemtanárok számára szerveztük a továbbképzést. Az előadók a Vajdaságból és az anyaországból jöttek, és igen színvonalas előadásokat tartottak. A pedagógusok továbbképzése érdekében magyarországi és erdélyi rendezvényekre küldtük tagjainkat 1994-től.
A 2000-es évben a továbbképzés formája bővült, a PALATÁBLA szervezésében számítógépes tanfolyamon vehettek részt az erre igényt tartó pedagógusok. Külön tanfolyam indult a Palatábla keretein belül a magyar- és történelemtanárok részére. Ehhez kapcsolódik a szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban tett óralátogatás, amely a számítógép használatát mutatta be történelem és matematika órán. Ezt az együttműködést szeretnénk továbbfejleszteni és a többi tantárgyakra is kiterjeszteni.
     2.) A Nyári Akadémia 1997. augusztusában indult Szabadkán. Első évben csak hazai résztvevők voltak 82-en, második évben Erdélyből és Magyarországról érkeztek vendégek, s az itthoniakkal együtt 111-en voltunk. A létszám a következő években is e körül alakult. Az előadásokat a Gimnázium termeiben tartottuk, hazai és anyaországi előadókkal. Az idén a Nyári Akadémiát augusztus 6-11. között rendezzük meg, előreláthatólag tanítók, magyar-, történelem-, matematikatanárok, természettudományi szakcsoport és informatikatanárok számára. A délutáni előadások közös témát ölelnek fel (pedagógia, pszichológia, általános tudománytörténet, csillagászat, stb.) A szabad délutánokat és estéket barátkozással, színház- és hangversenylátogatással töltjük.
     3.) Középiskolások tudáspróbáját magyarországi tanmenet szerint 1996. óta rendezzük. E rendezvényünk nagy érdeklődést váltott ki a vajdasági középiskolák tanulói és tanárai körében. Az első forduló levelező, a második pedig írásbeli illetve szóbeli formában zajlik. A második forduló résztvevői könyvjutalomban és dícsérő oklevélben részesültek. E verseny az idén is február folyamán kerül megrendezésre, Szabadkán.
Fontos megemlíteni, hogy a magyar nyelven tanuló diákok új lehetőséghez jutnak, hogy informatikai tudásukat fejlesszék a Budapesti Oktatási Minisztérium jóvoltából. A jelek szerint hamarosan megkapjuk a néhány évvel ezelőtt megígért számítógépeket, amelyeket azokban a városokban helyezünk el, ahol magyar nyelvű gimnáziumok ill. középiskolák működnek. Tehát a megjelölt városok Pedagógiai Egyesületei keretében szereljük fel és működtetjük a gépeket. E városok a következők: Szabadka, Zenta, Kanizsa, Topolya, Újvidék, Becskerek (Becse és Ada még kérdéses).
     4.) Vajdasági szintű Honismereti Tábort és Versenyt először 1996-ban szerveztünk a Róka-tanyán. Ez a tábor előkészítő volt a Honismereti vetélkedőhöz, amelyet 1996. szeptemberében rendeztünk meg a honfoglalás 1100-ik évfordulója tiszteletére Csodaszarvas címmel. A versenyre 12 csapat nevezett be, 2 középiskolás és 10 általános iskolás. A győztes csapat a szabadkai önkormányzat jóvoltából Svédországba utazott, a második és harmadik helyezettek pedig Erdélyben ill. a Balatonon nyaralhattak. 1997. nyarán a tábor témája az 1848-1849-es forradalom volt. 1998. március 1-én rendeztük meg a Honismereti versenyt a 48/49-es szabadságharc és forradalom 150-ik évfordulója emlékére. Ezen a versenyen 15 csapat vett részt s a szabadkai önkormányzat jóvoltából két győztes csapat körútra mehetett Erdélybe a 48/49-es események emlékhelyeinek megtekintésére, az általános iskola nyeretesei közül egy csapat egyhetes erdélyi, egy csapat pedig egyhetes zentai táborozáson vett részt.
1999-ben Mit tudsz a Vajdaságról – Itt születtem én ezen a tájon címmel rendeztünk tábort és versenyt. A benevezett csapatok Nyugat-bácskai kiránduláson vettek részt megtekintve Zombort, Bács- Bodrog vármegye székhelyét, Bácskertes (Kupuszina) és Doroszló népviseletét, valamint Bács várát , a valamikori országgyűlés színhelyét. Ezzel feledtetni kivántuk a bombázás sötét emlékeit és a felborult tanévet.
Ezen a versenyen 13 csapat vett részt és minden résztvevő ópuszteszeri kirándulásra ment. 2000-ben a millennium tiszteletére szerveztük a tábort és a versenyt A keresztény magyar állam 1000 éve címmel. Egész Vajdaságból 12 csapat versenyzett a következő helységekből: Kikinda, Torda, Magyarcsernye, Debellács, Temerin, Ada, Bajmok, Palics, Szabadka. A résztvevők jutalomkiránduláson vettek részt Budapesten, megtekintették az Országházát és a oronát.
Az idén 2001. július 22-29 között tartjuk a Honismereti tábort, a téma pedig a XX. század. A versenyre szeptember-október folyamán kerül sor.
Tavaly vajdasági elődöntőt tartottunk az Évszázados harcaink cimü Budapestről indult történelmi vetélkedőhöz, melynek döntője Egerben volt. A Vajdaságot két gyöztes csapat, a nagybecskereki és a szabadkai gimnázium 10 fős közös csapata képviselte.
5.) Vajdasági szintű szavalóversenyt is szerveztünk azzal a céllal, hogy ne kerüljön ki olyan tanuló az iskolából, aki nem ismeri nemzeti kincsünket, a Szózat és a Himnusz című költeményeket. A versenyen 45 diák vett részt szerte a Vajdaságból Március 15-e tiszteletére verses estet rendeztünk általános és középiskolai tanulók fellépésével. Szeretnénk a márciusi rendezvényeket hagyományossá tenni, és javasoljuk, hogy a két költemény kerüljön a tantervbe, legyen kötelező tananyag.
6.) 1996-tól minden évben mind nagyobb sikerrel szervezzük meg a tehetségek iskoláját matematikából és fizikából. Az általános iskolák 3-8.osztály tanulói és a középiskolások részére, összesen 14 csoportban kb. 250 résztvevővel. Részt veszünk a Zrínyi Ilona és a Gordiusz matematika tesztversenyen-körzeti selejtező előzi meg a döntősök kiválasztását. A VIII. oszt. tanulók és a középiskola végzősei felkészítést kapnak a felvételi vizsgára matematikából és fizikából. Évről- évre szervezetten visszük el a tanulókat a nemzetközi balatonberényi matematika-nyelvi táborba. A tevékenység évről-évre bővült, meghívást kaptunk az I. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyre, melynek azóta minden évben résztvevői vagyunk. Feladatajánlatokat küldünk a versenybizottságnak és 21 középiskolai tanuló képviseli a Vajdaságot 4 szaktanár kíséretében. 1998-ban Szabadka volt ennek a rendezvénynek a szervezője és házigazdája. Aktív munkatársaink rendszeresen bekapcsolódnak a magyarországi és erdélyi továbbképzésekbe.A jövőben szeretnénk megszervezni a középiskolások tesztversenyét és a matematika-fizika-informatika tábort a szünidőben.
7.) Néhány éve felkészítő tanfolyamot szervezünk a középiskolai felvételi vizsgára magyar nyelvből és matematikából, tantárgyanként 50 órával. A tanfolyam hasznosnak bizonyult, a diákok sikeresen felvételiztek. Az idén is februártól minden szombaton tartunk felkészítő órákat magyarból és matematikából.
8.) 1999-ben, a Belgrádi Oktatási Minisztérium által meghirdetett tantervmódosításra javaslatot tettünk. Munkánkat 4 kulcstantárgyra összpontosítottuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, zenekultúra, képzőművészet. Javaslatunk gyakorló pedagógusok és nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek véleményén alapszik, amelyet eljuttatunk a Minisztériumhoz. Munkánkra olyan válasz érkezett, hogy számítanak együttműködésünkre Eddig ez üres szólam volt, , de az események arra engednek következtetni, hogy ez most már nem maradhat el. Ezért kérjük a tagságot, hogy a tantervre vonatkozó észrevételeiket és javaslataikat juttassák el címünkre, hogy azokat összegezve beépítsük munkánkba.
9.) A változásokra való tekintettel felvetődik a kérdés, hogyan tovább a magyar iskolákkal. A külhoni magyarság tapasztalatai azt mutatják, hogy a különálló magyar iskolák, illetve a külön tantestülettel rendelkező magyar iskolák színvonalasabb tudást és nevelést nyújtanak. A magyar iskolák keretében teljes egyéniségek formálódnak, akiknek nem idegen a magyar kultúra, történelem és nemzettudat. Ezek csak akkor valósíthatók meg, ha a beiskolázásra külön hangsúlyt fektetünk, ill. szorgalmazzuk a szülőknél az anyanyelven való tanulás fontosságát. Ezért ajánljuk, hogy minden helységben, iskolakörzetben legyen egy megbízott tanügyi munkás, aki azt feladatának tartja, hogy körbejárja a magyar és vegyes házasságú családokat, hogy elbeszélgessen a szülőkkel. Ezzel biztosítanánk azt, hogy a magyar iskoláknak diákjai legyenek.
10.) Hagyományőrzés: erre farsang idején jut idő. Farsangi bálat illetve álarcosbálat rendeztünk a kisiskolások és középiskolások számára a Jó Pajtás szerkesztőségével és az Életjel szavalóival karöltve. A Pedagógusbál immár hagyományossá válik, melyet azért szervezünk, hogy feledtesse velünk a mindennapi gondjainkat. Az idén január 27-én lesz a bál, amihez jó szórakozást kívánunk.

   Megalakulásunk óta a munkamegosztás is változott. Míg kezdetben minden rendezvény megszervezése Újvidékről indult, ma már a tevékenységek nagy részét Egyesületünk szervezi. Így saját tapasztalatból tudjuk, hogy a munka megszervezése és megvalósítása sokkal könnyebb és hatékonyabb, ha a munkavivők ott ténykednek, ahol az események zajlanak, nem pedig távolból irányítva. Ezért sugalljuk és nem gátoljuk az egyesületek megalapítását nagyobb helységekben-ahol magyar középiskolák is működnek, mint Topolya, Kanizsa, Zenta, Ada, stb. Ezt igényli a jövőben megvalósuló számítógépek működtetése, a pedagógusok továbbképzése, a tehetséggondozás végzése, az anyanyelvápolás (ott ahol szükség van rá) és megmaradásunk a szülőföldön. Az értekezés az egyesületek között is leegyszerűsödik és problémamentes lesz a számítógépek működtetésével, inteneten keresztül. Ajánljuk,hogy egy bizottság koordinálja az Egyesületek munkáját, hogy elkerüljük az ismétléseket és a felesleges pénzköltést. A vajdasági szintű rendezvényeket év elején kellene közzétenni minden egyesület részéről, hogy a többi is tudjon róla és részt is vehessenek rajta.

   Egyesületünk néhány év alatt tagságban megerősödött, a munka szinvonala emelkedett.

   Működésünk sikerességét nagyban köszönhetjük a szabadkai önkormányzatnak, amely minden tevékenységünket erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti.

   Minden együttműködő pedagógusnak hálásan köszönjük a kitartó munkát, akik szabadidejüket feláldozva tevékenykednek ifjúságunkért, annak reményében, hogy majd a megszerzett tudással sikeresen érvényesülnek az életben és ők is értékes tagjai lesznek a társadalomnak, tudóstársadalomnak-öregbítik hírnevét a magyarságnak, a vajdasági magyarságnak.

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének Elnöksége

Szabadka, 2001. január 11.