Az előadásokat elméleti és gyakorlati csoportokba sorolhatjuk.
Első nap a magyar nép kultúrtörténetéről, jelképeiről és gondolkodásmódjáról hallhattunk. (Ozsváth Sándor) Ablakot nyitott a világra, elgondolkodtatott bennünket.
Vajon hol a helyünk Európában?
Érdekes volt hallgatni az előadót ünnepeinkről, babonáinkról. Még inkább tudatosodott bennünk, hogy fontos feladatunk, többek között, a hagyományápolás is. Ezzel a témával kapcsolatban, egy gyakorlati előadáson is részt vehettünk.
Ujj Éva: A népi kultúra, a néphagyományok, ünnepkörök, évszakok és a természetes anyagok az oktatásban (augusztus 5.)
Természetes anyagokból különböző tárgyakat készítettünk. Sok-sok ötlettel lettünk gazdagabbak. Az előadó közben elmondta a tanítványaival kapcsolatos tapasztalatait, a különböző nevelési irányzatok előnyeit és hátrányait. Előadásmódja és munkához való viszonya tanulságos volt.
Anyanyelvápoláshoz kapcsolódik Horváth Emma beszámolója a versmondásról. Tanítványait egy színvonalas előadáson tekinthettük meg. (augusztus 6.)
Drámapedagógiai ismereteinket bővíthettük Palánkainé Sebők Zsuzsanna munkájából. (augusztus 7.) E módszer alkalmazásával a munkahelyen töltött napjainkat tehetjük színesebbé. A drámapedagógia a kisgyermek lelkivilágát megértő és fantáziáját fejlesztő módszer. Fő alapelve  az empátia fejlesztése játékokon keresztül.
Minden tanítási órán tudjuk használni, a gyerekeket nyitottakká, aktívabbakká teszi. Kreativitásunkon múlik, hogy az itt tapasztaltakat mennyire tesszük magunkévá. Minden óvónő és tanítónő tudja, hogy a gyermek rengeteget tanul a játékból és a meséből. Egy-egy ilyen foglalkozás közben, kinek jut eszébe az óra végét várni?
A mese elméleti részét alaposan feldolgoztuk Rózsa Vinczéné előadásán. (augusztus 8.)
A tanítók figyelmét felkeltette az óvónők programja is, így lehettünk résztvevői egy érdekes tanulmánynak, amelyet Eperjes Barnáné főiskolai tanárnő készített. Munkájával a természet megóvására hívta fel a figyelmet. Konkrét példákkal támasztotta alá beszámolóját. Betekintést nyertünk a budapesti óvodák munkájába.
Összegezve, az előadók tarsolyából sok olyan téma került elő, amely jól felkészít bennünket arra, hogy felvállaljuk munkánk nehézségeit, a küszöbön álló iskolareformot is sikeresen alkalmazzuk. Már sokadszor hallottunk e témáról. Vitafórumot nyitott Joó-Horti Lívia (augusztus 6.). Főleg a leendő első osztályos tanítónők tettek fel kérdéseket, de egyértelmű válaszokat sajnos nem hallottunk. Sok-sok nyitott kérdés maradt a tanítási órákat illetően. Úgy gondoljuk, hogy nincs kellően előkészítve, a taneszközök is hiányosak. Ismét, mint már többször is, a pedagógus egyéni találékonyságán, flexibilitásán múlik a reform sikere.
Több tankönyvkiadó is megjelent újdonságaival: Mozaik, Apáczai és a hazai tankönyvkiadó. Az Apáczai kiadó hasznos szemléltető eszközöket is bemutatott, s hiszem azt, hogy minden hazai iskola megörülne, ha használhatná. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy reggelenként Tolnai Ilona tanárnő vezetésével énekeltünk, s egy szép szöveggyűjteménnyel lettünk gazdagabbak.
Matematikából is kaptunk egy feladatgyűjteményt, amelyet Béres Zoltán mutatott be (augusztus 6).
A pedagógus a múlt tapasztalatait felhasználva a jelenben épít, de a jövőért dolgozik. Ebben az építő munkában nyújtott segítséget a VII. Nyári Akadémia.
Köszönet a szervezőknek, támogatóknak és résztvevőknek egyaránt.
Sok sikert az új tanévben!

Vajda Edit

osztálytanító, Becse