A továbbképzések tanári munkánk színvonalának emelését hivatottak biztosítani, és ha előadóink, az elismert szakemberek: dr. Hózsa Éva, Bácsi János, Sejtes Györgyi nevét halljuk, akkor a „beavatottak” számára már egyértelmű, hogy a Nyári Akadémia Magyar nyelv és irodalom szakcsoportjának résztvevői igényes, hatékony, minőséges szakmai továbbképzésen vettek részt, sőt összességükben (a délutáni és az esti programokkal együtt) olyan személyiségformáló, lelkesítő napok is voltak ezek, melyek feltétlenül jobb, kiváló munkára motiválnak bennünket. Ezen utóbbi pedig – a tanítás minőségének javítása sok szempontból is fontos, kiemelten azért, mert rossza a tantervünk, tankönyveink elavultak, s mivel tanulóink felvételit írnak magyar nyelvből, mást nemigen, de másképp taníthatunk. S hogy hogyan taníthatjuk másképp az irodalmat? Éppen erről szólt dr. Hózsa Éva „Irodalomtudomány és irodalomoktatás” című előadása. A tanárnő az élményközpontú,
megértő irodalomoktatásról beszélt, melynek során nem a szerző, hanem az olvasó áll a középpontban, így a tanulót eljuttatjuk az önmegértésig. Megismerkedtünk a „a mémek titokzatos életével” – a mémek a gének kulturális megfelelői ismétlődések), a tanárnő sziporkázó, érdekes gondolatait hallgatva az irodalmi kultuszokról, a feminista kritikáról… stb. csak arra gondolhattunk: ez olyan minta, amit tovább kell adni tanítványainknak…, s hogy milyen csodálatos dolog a széleskörű, elmélyült irodalmi műveltség! A jó tanár sokat olvas, ezt célozza a tanárnő igen gazdag aktuális szakkönyvajánlata.

Másik neves előadónk: Bácsi János témái a következők voltak: Szövegelemzés, Szövegértést vizsgáló eljárások, Szövegalkotás. Részletesen foglalkoztunk a kommunikáció, a szövegtudomány elméletével, miközben sok újszerű feladatot oldottunk  meg, pl.: irodalmi művekben hogyan elemezhetjük az időtényezőt, milyen lehet a beszélő fajtája, mi határozza meg a kommunikációt, vizsgáltuk a szövegkoherencia grammatikai és szemantikai mutatóit, kombinatorikus játékokkal ismerkedtünk meg… Ha Bácsi János szövegelemzési szempontjait felhasználjuk óráinkon, tanítványainknak újszerű, élménydús aktivitásban – szövegértésben és szövegalkotásban lesz részük.

Sejtes Györgyi tanárnő előadásai aktuálisak, gyakorlatiasak voltak: ”Kulcskompetenciák a magyartanításra, Nyelvészet és kommunikáció, Drámajátékok a nyelvtanórán, Számítógép használata a nyelvtanórán. A tanárnő kiemelte, hogy a megváltozott társadalmi igényekhez rugalmasan kell alkalmazkodnunk, így szemléletváltásra van szükség a magyar nyelv és irodalom tanításában: a tanulás nem befogadás, hanem aktív, teremtő folyamat. A nyelvtantanítás részterületei: a helyes ejtés, helyesírás, a grammatika, a kommunikáció mind az életben való boldoguláshoz szükséges képességeket fejlesztik: a gondolkodást, a szövegértést, a szövegalkotást, a kommunikációt, az önálló ismeretszerzést. Sejtes Györgyi óráin mi is sok játék, gyakorlat aktív résztvevői voltunk, felhasználásukkal igazán hatékonnyá tehetjük mindennapi munkánkat, ráadásul a továbbképzés minden résztvevője kapott a tanárnőtől egy nyelvi és kommunikációs feladatgyűjteményt is!

Végül arról is szó volt, hogy a számítógép ismerete napjainkban elengedhetetlen társadalmi igény, s hogy a számítógép segítségével miképpen lehet irodalmat, nyelvtant tanítani.

A tantervek, tankönyvek nem változtak meg idén sem, de mi megújultunk, feltöltődtünk! Köszönjük az előadóknak, a szervezőknek, csoportvezetőnknek: De Negri Ibolyának, a támogatóknak, hogy lehetővé tették a továbbképzést!

Smit Surányi Mária
Magyartanár