„ Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni”
/Bay Zoltán/

A fenti idézet szellemében igyekeztünk megszervezni a nyári tanári továbbképzést, de az igényeknek megfelelően tudománytörténetből, módszertanból,pedagógiából,pszihológiából is feldolgoztunk fontos témákat mégpedig az oktatásban megjelenő új módszerek és eszközök segítségével.

A matematika szakcsoportban, a szabadkai egykori gimnazista diákunk dr Illés Tibor a budapesti ELTE operációkutatással foglalkozó tanára megismertetett bennünket a matematika ezen ágának legújabb eredményeivel és alkalmazási lehetőségeivel, az előadása magas szinvonalú volt csak a mai iskolákban már nincs a programban a lineáris programozás.

A tudománytörténeti témákat Szabó Péter Gábor a SZTE informatika tanszékének tanársegédje adta elő.Általa megismerhettük Neumann János a számítógép megteremtőjének életét és munkásságát, valamint a magyar számítástechnika megalapozójának tevékenységét – Kalmár László matematikatanár életét és munkásságát.A felfelé menő törtek téma feldolgozása kapcsán sok érdekes összefüggést fedeztetett fel velünk , amelyekre még nem is gondoltunk. A szangaku táblákon található matematikai problémák pedig igazi csemege volt számunkra, mert ezeken felfedeztünk olyan geometriai körrel kapcsolatos feladatokat, amelyeket érdekességként feladhatunk a tanulóinknak.Kevés olyan magyar tudománytörténész van aki ezzel foglalkozik és ezért Szabó Péter meghívást kapott Japánban egy konferenciára.

Pintér Klára a szegedi JGYTF tanárának feladatsorai aratták a legnagyobb sikert, mert ezeket közvetlenül lehet alkalmazni a tanításban.A kombinatorika téma a tanítóknak bemutatta, hogy hogyan kell rávezetni a tanulókat a különböző sorrendbe rakás rendszerezésére, az összes lehetőségek összeszámlálására , a kiválasztási lehetőségek bemutatására persze képletek nélkül, azonkívül kitalálós játékokat úgynevezett bűvészmutatványokkal is szórakoztatta a hallgatóságot.A tanárok részére pedig a szöveges feladatok megoldási módszereit mutatta meg , de egyenletek nélkül vagyis ábrákkalkedvencei a beszédes ábrák.Azonkívül rámutatott arra, hogy a szöveges feladatoknál mennyire fontos az adatok elemzése és a szükségesek kiválasztása illetve hogy van –e elegedő adatunk a feladat megoldásának meghatározásához , ugyanakkor kivizsgálni , hogy van-e megoldás és ha van akkor hány?! Felvetődött az is, hogy a kérdéssel kezdeni a feladványt vagy azt a legvégére tenni-ez különböző helyen más-más a szokás! Fontos viszont az eredmények ellenőrzése és a válasz megfogalmazása, hogy melyik megoldás a valódi.

dr Szilassi Lajos a JGYTF docense is igen fontos témakört járt körül- a térszemlélet kialkítását és az axonometrikus ábrázolás legfontosabb szempotjait.Nagyon érdekes szemléltető eszközöket hozott és a tanáraink kipróbálhatták az egyes különleges, kevésbé ismert testek modelljeinek elkészítését.Ugyanakkor az előadó nagy mestere a számítógépes programok bemutatásának, de ő maga is sokat készített, amelyeket megtalálhatunk a főiskola honlapján www.jgytf.u-szeged.hu/matematika/~Szilassi valamint a saját találmányát is a Szilassi poliédert(olyan hétlapú test, amelynél minden oldal szomszédos), ennek modellje Franciaországban Fermat háza előtt van felállítva),.Számítógépes programok által megismerhettünk még sok összetett testet például a spiralloédert és az a fantasztikus, hogy meg lehet forgatni , bele lehet bújni a belsejébe.Tanulmányoztuk az Esher képek rejtélyét, vagyis miért látjuk irreálisnak-lehetetlennek a képeken ábrázolt testeket (a különböző részletek más nézőpontból vannak ábrázolva!).Sajnos a programok egyéni kipróbálását nem tették lehetővé a szabadkai gimnázium számítógépei.

Árki Tamás, a JGYTF tanársegédje pedig mindig elkápráztatja a hallgatóságot az általa felfedezett dinamikus geometria programmal, amelynek részleteit és alkalmazását a www.sulinet.hu/matematika honlapon is rendszeresen megjelenteti.Ez a program fantasztikus lehetőséget ad a geometriai kísérletezésre, nyitott feladatok kitűzésére, a különböző esetekhelyzetek kivizsgálására, mértani helyek meghatározásánál a sejtés pontos megszerkesztésére és általánosítására, de rámutat arra is, hogy szélsőséges esetekben nem alkalmazható a program, ezért is szükséges a bizonyítás! Az egyéni gyakorlat házi feladatnak maradt és reméljük , ahol mód van rá a tanáraink be fogjákezeket mutatni a tanítványaiknak.

Örömteljes az a tény, hogy mindig jönnek új és fiatal résztvevők, akik mégis úgy vélik, hogy az elvégzett szakosítás nem elegendő, hanem azt frissíteni valamint aktualizálni kell.

A közös városnézés, könyvtárlátogatás, sörözés a Népkörben, a palicsi kirándulás és bográcsos még nagyobb lehetőséget adott a barátkozásra valamint emelte a rendezvény hangulatát.

A zárórendezvényen felhívtuk a pedagógusaink a figyelmét arra , hogy igyekezni kell a mai diák érdeklődését felkelteni és ezt csak folytonos továbbképzésekkel , a tanórákra való rendszeres felkészüléssel lehet elérni, betartani a pedagógusok tíz parancsolatát, de nem elfelejteni a Nobel díjas irodalmárunk Kertész Imre felhívását!

A zseni csírája minden emberben megvan! -csak lehetőséget adni annak kibontakozásához…Ugyanakkor törekedni kell a színvonalas oktatásra, hogy megőrizzük és továbbadjuk a magyar tudomány hagyományait!

„Semmit se szeressek félig csinálni, vagyis a tökély előtt megelégedni! – ezt mondja ki Bolyai János idézete is.

Köszönet a támogatóinknak : a budapesti Oktatási Minisztérium rendszeres anyagi támogatásáért, az Apáczai Közalapítványnak , a szabadkai Önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásáért.

Szabó Magda
a matematikaszekció szervezője